Ha arra keresem a választ, hogy mit lehet szenvedélyesen szeretni, akkor szinte bármit, ami csak eszembe jut. Én személy szerint rajongok a cipőkért, imádok enni, utazni, főzni, jógázni, strandolni, teniszezni (bár azt sajnos hanyagolom, mióta megszülettek a gyerekek). Hirtelen ezek ugrottak be, de sorolhatnám még. Ez mind a szenvedélyem, mégis megvagyok ideig-óráig nélkülük, tehát nem vallom semelyikkel kapcsolatban függőnek magam.
Ha a kérdés a …kit? akkor a férjem és a gyermekeim az elsők, akik a listán szerepelnek. Őket szenvedélyesen szeretem, de az egyik SZERELEM, a másik pedig “csak” SZERETET. A közös bennük a szenvedélyen túl, hogy feltétel nélküliek.
Annyiszor hallom azt, hogy valaki a gyermekét Szerelmemnek hívja és azt mondja, hogy a gyermeke a Szerelme. Ilyenkor totál össze vagyok zavarodva, mert nem értem. Ha a gyermeked a Szerelmed, akkor ki a férjed/feleséged? Akkor több szerelmed is van egyszerre?
Hogyan lehet egy gyermeket szerelemmel szeretni egyáltalán?
Én szenvedélyesen szeretem a gyermekeimet. Amióta megfogantak nem telt el nap, hogy ne lennének állandóan a gondolataimban. Sőt, néha ijesztő, hogy mennyire ott vannak az ember agyában… Na de ennek ellenére, nem mondanám soha, hogy szerelmes vagyok beléjük. Szenvedélyes szeretet és szenvedélyes szerelem között óriási a különbség. Azt kívánom a gyerekeimnek is, hogy legyen lehetőségük megtapasztalni a szenvedélyes szerelmet az életben, de ne rajtam keresztül, hanem a társuk által. Találják meg azt az embert, aki szerelmes lesz beléjük egy életen át.
Lehet, hogy ez sokaknak nem tetszik és nem értenek egyet velem, de a másik dolog, hogy én határozottan úgy érzem jól magam, ha imádom és szenvedéllyel szeretem a gyermekeimet, de nem válok függővé tőlük. Szeretnék képes maradni az elengedésre, amikor az szükséges, amikor nekem vagy a gyermekeimnek szüksége van rá. Természetesen ugyanez vonatkozik a férjemre is. Imádom, szeretem, szerelemes vagyok belé, de időnként mindkettőnknek jót tesz pár órára, napra elengedni egymást. Ilyenkor megérezzük egymás hiányát és ez tovább erősíti a kapcsolatunkat mind a férjemmel, mind a gyerekekkel.
Az elengedés alapja nálam a BIZALOM. A gyerekeket és a férjemet is így tudom elengedni, hogy megvan a kapcsolatunkban az ősbizalom. Ismerjük egymást, tudjuk, hogy számíthatunk egymásra és mindig ott van a másik.
