Ahány kórház, annyiféle ellátás és ahány ápolónő, annyiféle hozzáállás…Kinek a hivatása, kinek csak a munkája. Ez sokban meghatározza a beteghez való hozzáállást. Két babát szültem két különböző helyen, de a tapasztalás mégis hasonló volt.
Az anyákat extra figyelem, empátia és odafigyelés illetné meg a szülés körüli időszakban. A hormonok, a stressz (a pozitív stressz is energiát igénylő), a testi megterhelés és a kiszolgáltatottság miatt olyan szenzitívek a nők ebben az állapotban, hogy egy apró félresikerült mondat is életre szóló sebeket ejthet az anya lelkén. Az a tapasztalatom, hogy az az ápoló, aki csak a munkáját végzi sokszor esik abba a hibába, hogy nem törődik azzal, hogy mire lenne szüksége az anyának és a babának. Sok anya menekül haza a kórházból, mert ahelyett, hogy pihenne és békét lelne abban, hogy szakemberek, segítők veszik körül, egész nap csak izgul és aggódik a beszólások miatt.
„Nem anyának való, aki nem szoptat!”
„Jó lenne, ha felkelne már, mert el kellene látni a babát!”
„Ne kényeskedjen már, a szoptatás nem fáj!”
Te is hallottál már hasonló megjegyzéseket és történeteket? Én sajnos egyre többször hallok hasonlókat…
Nem volt ez mindig így. 60 évvel ezelőtt az ápolónők segítették az anyákat a felépülésben, a baba gondozásában. Minden segítséget megadtak, hogy amikor az anya hazatér, testileg és lelkileg is készen álljon arra, hogy babáját gondozza.
Tisztelet a kivételnek, vannak ma is olyan ápolónők, szülésznők, akiknek ez az élete. Az én szülésznőm egy csoda! Sokat köszönhetek neki, hihetetlen dolgokra váltam képessé általa. Ezúton is köszönöm neki! Ha ő nem lett volna, akkor én is kicsit depisen, befordulva tértem volna haza a kórházból.
Ha szeretnéd, hogy a lehető legkellemesebben teljenek a kórházban töltött napok, akkor készülj fel rá. Mert megérdemled, hogy jól vedd az akadályokat!
Íme 4 tipp, hogy jobban érezd magad a bőrödben, míg a kórházi ágyat nyomod:
- Erősítsd az önbizalmadat!
Légy tisztában a lelki folyamatokkal, amik az anyákban lejátszódnak a szülés körüli pár napban. Ha ezeket tisztán látod, akkor fel tudsz rá készülni és nem fog meglepetésként érni, ha véletlenül rád tör a sírás. Ha tudatosan észleled az eseményeket és megengeded magadnak, hogy befelé figyelj, akkor könnyebben átlendülsz a kezdeti érzelmi hullámvasúton.
- Mindent beszélj meg előre a pároddal!
Ne feledkezz meg arról, hogy a párodat is felkészítsd erre a pár napra. Folyamatosan mesélj neki nyíltan arról, hogy mi zajlik le benned. Igaz, hogy ő férfi és teljesen másképp éli meg a gyermek születését, de joga van tudni, hogy mi van benned, hiszen így tud támaszod lenni. Már az is segítség, ha meghallgat és neki is jó, mert látja, hogy hol tartasz a stressz feldolgozásában.
- Válassz szülésznőt!
Ha van saját orvosod, ha nincs, mindennél fontosabb, hogy legyen szülésznőd. Ismerjétek meg egymást a babavárás időszakában és ha eljött az idő, akkor bízd rá magad. Biztos lehetsz benne, hogy ő tudja, hogy mi történik veled és végig ott lesz melletted és segíteni fog. Így biztonságban érezheted magad és nem kell attól rettegned, hogy az orvos csak az utolsó 1-2 órában jelenik meg. A szülés előtt is és közben is tedd fel a kérdéseket, amik felmerülnek benned. Ne maradjon benned megválaszolatlan dolog, ami fokozza a félelmeidet. A szülésznő azért is jó, mert a szülést követő napokban is fogja a kezed, ha szükséged van rá. Számára nem fejeződik be a „munka”, amikor kibújik a baba, neki Te is fontos vagy!
- Tájékozódj a szoptatásról!
Légy képben és legyen teljeskörű infód a szoptatásról. Mi az előnye és a hátránya? Mit jelent az anyának és mit jelent a babának? Hogy kell elképzelni a gyakorlati megvalósítást? Mennyi az annyi? Igény szerint vagy bizonyos időközönként szoptassunk? Mi történik, ha mégsem megy? Mi az előnye a tápszernek?